15. fejezet - Georgina White

Sziasztok! Meghoztam az új fejezetet, ami Gina szemszögéből lesz olvasható. Kis kiengesztelés azért hogy sokáig nem jöttem, és köszönet a több mint 6000 kattintásnak, és 30 rendszeres olvasónak. Komolyan nem hiszem el......nagyon szeretlek titeket <3 :D:D Nagy megtiszteltetés számomra, és öröm, hogy tetszik amit csinálok :)) Köszönöm, hogy vagytok nekem!! :)) <3

Puszi,Bia(: Kellemes olvasást! 

Gina szemszöge:

Mikor Rebeka ajtót nyitott, alig hittem a szememnek. Nagyon megváltozott, és sajnos jó irányba. De nálam még mindig nem szebb, és ezt éreztetni is fogom vele.

- Hát te hogy kerülsz ide? Nem úgy volt, hogy 2-kor ér be a géped? – rontott rám Beky, én meg ügyet sem vetve róla, a házba léptem. Szép lakás, elég otthonos lett, és ezentúl én is itt fogok élni, és vigyázni Rebekára. De mégis mit tehetett ami miatt erre az elhatározásra jutott az anyja? Nem volt hajlandó elmondani, én meg letettem a faggatózásról, de előbb utóbb úgy is rájövök.

Beky a szobámba vezetett, vagyis a szüleiébe, mert kiderült, hogy itt van az egyik barátnője is, aki elfoglalja a vendégszobát. Nagyszerű, mondhatom.

Mivel úgy voltam vele, hogy úgy sem mer semmit sem csinálni Rebeka, ezért rákérdeztem milyen lehetőségeim vannak a városba, az estével kapcsolatban:

- Hát köszi, hogy megmutattad. Na és mit lehet itt csinálni….a városba….mit csinálsz ma este?

- Van egy-két szórakozóhely, de ott van a park, és vannak kávézók is a környéken. Én ma este? Ö…koncertre megyek.

- Ó, mégis milyen koncertre? – kérdeztem tőle, mert nevetségesnek tartottam, hogy már ma este ki akar „szökni”.

- Eric Saade koncertjére – válaszolta nemes egyszerűséggel, én meg legszívesebben kinevettem volna. Pont egy svéd popsztár koncertjére fog elmenni, ami nem valami olcsó mulatság.

- És mégis honnan lenne neked arra pénzed? Gondolom anyukád meg nem vett neked jegyet, mert rosszul viselkedtél – gúnyolódtam vele, de egy részről kíváncsi voltam, hogy mégis hogyan jut el oda, hiszen nem véletlen vágtam rá az „igen”-t a nénikém kérdésére, mivel ha itt vagyok  Svédországba, nagyobb esélyem van arra, hogy összefussak Vele. Igen, hallottam Eric Saaderól, tudom ki ő, ó hogyne tudnám. És elhatároztam, hogy ha csak egy éjszakára is, de az enyém lesz.

Mikor meghallottam, hogy azt mondja Rebeka, Eric a pasija, legszívesebben a képébe röhögtem volna, de elgondolkodtam egy kicsit a dolgon, hogy mi van ha igazat mond. De miért pont vele állt volna le? Ezt a fejéhez is vágtam, ő meg durcásan hátat fordított nekem, de előtte feltétlenül hozzá kellett tennie, hogy most megy készülni. Szánalmas egy csaj, és mekkorát fog koppanni.

Mikor otthagyott, elkezdtem pakolászni a cuccaimat. Azért annyira nem akartam berendezkedni a nagynénémék szobájába, mert csupán 2 hétről van szó, de azért a fontosabb cuccokat előszedtem. Például a szoknyákat és ingeket felakasztottam a szekrénybe, a cipőimet kipakoltam egymás mellé, valamint a fürdős-és sminkcuccaimat a fürdőszobába vittem. Mikor mindennel készen voltam átvettem a ruhám, mert az utazástól eléggé meggyűrődött. Épp a felsőmet vettem le, mikor valaki csengetett. Tudtam, hogy Beky fürdik, ezért biztos nem hallotta meg, ezért a hozzám legközelebb álló topot magamra kaptam, ami eléggé feszült, és nagyon is láttatta a dekoltázsom, de nem érdekelt, az ajtóhoz siettem. Mikor kinyitottam, tágra nyílt szemekkel néztem az előttem álló személyre.

- Szia! Eric vagyok! – mutatkozott be, és az ajtófélfának dőlt. Végigmért, és láttam, hogy egy pillanatra a szemei megállapodnak a melleimen. Nem is lesz olyan nehéz becserkészni. Gondoltam, de a következő kérdése miatt a sikerélményem a képzeletbeli skálámon +10-ről – 10-re csökkent.

- Merre van Beky? – én bárgyús mosollyal ránéztem, az agyam meg kattogott, hogy mivel tudnám tönkretenni eme tökéletes románcot.

- Én Georgina White vagyok, Beky unokanővére – mutatkoztam be neki, természetesen angolul, és ezután jöhetett a kis tervem, ami abban a pillanatban pattant ki a fejemből – nagyon jóba vagyunk, szinte a legjobb barátnőm, és mindent megosztunk egymással. De most azt hiszem, itt az ideje, hogy megtudj valamit. Beky képtelen lenne elmondani, de én magamra vállaltam a tudósító szerepet.

- Te miről beszélsz? – nézett rám értetlenül Eric, és láttam, hogy kezdi elveszteni a fejét.

- Az a helyzet, hogy Rebekának van otthon egy barátja, akivel nagyon szeretik egymást. Tessék – toltam az orra elé a telefonomat, amiben egy kép volt, amint Dávid és Beky épp csókolóznak. Hitetlenül nézte a képet, majd leengedte a kezéből a telefont, és rám nézett, mélyen a szemembe:

- Ez igaz lenne?

- Amint látod… - húztam el a számat. Rá kellett játszanom, vagy sosem hiszi el – igazából, te csak pótlék voltál neki itt, Svédországban. De hidd el, én csak neked akarok jót – közelebb léptem hozzá, és már a folyósón álltunk. Az ajtót behúztam magam mögött, ha esetleg Beky végezne a készülődéssel, akkor se találjon meg minket.

- De én ezt nem tudom elhinni. Én azt éreztem hogy szeret – nézett üres tekintettel maga elé Eric, én meg annyira de annyira megsajnáltam. Valamit ki kellett találnom, hogy lássa meg bennem azt a nőt, aki többet tud adni neki mint Rebeka.

- Nagyon sajnálom, de ez látszat szerelem volt. Beky mindent elmondott nekem, és mikor meghallottam nem jutottam szóhoz. Mondtam is neki, hogy hogy csinálhatott ilyet, méghozzá veled, egy ilyen jó emberrel – mézes-mázasra vettem a figurát, hátha azzal hatok rá.

- Nem is ismersz, honnan tudnád milyen ember vagyok – mondta közömbösen, és tudtam, hogy a gondolatai Rebeka körül forognak.

- Csak úgy gondolom. Figyelj, ha Rebekának sikerült az ujjai köré csavarnia, akkor nagyon beleszerethettél, és eléggé sebezhető vagy most. Én tudok segíteni túllépni ezen. Figyelj, ha bármikor van kedved beszélgetni valakivel, akkor nyugodtan hívhatsz – előkaptam egy tollat, és ráfirkantottam a kezére a telefonszámomat.

- Oh, köszi….de most nekem mennem kell – mondta, rám se nézve, és gyors léptekkel elindult. Meglepetésemre nem a liftet választotta, hanem a lépcső felé vette az irányt.

Hagytam menni, tudtam, ha most utána mennék mindent elrontanék. Rebekával nem akar majd beszélni, ezért semmi esélye sem lesz arra Bekynek, hogy elmagyarázza a dolgokat Ericnek.

Most már csak a hívását kell várnom, és onnan egyenes út vezet az ágyáig.